“海龙Ⅲ”潜水器完成首次海试
 | Az itt olvasható sz?veg egy javaslat, a kidolgozása folyamatban van. Bátran b?vítsd. A szabályzat része Wikik?nyvek k?z?ssége elfogadásával lesz, addig iránymutatásnak tekinthet?. Ha kérdésed, felvetésed van, azt jelezd és részletezd a vitalapján. |
A Wikik?nyvek a Wikimédia Alapítvány által fenntartott t?bb nyelv? webhely, a Wikibooks magyar részlege. A magyar részleg, a Wikik?nyvek weblapjain magyar nyelv?, nyílt tartalmú, elektronikus k?nyveket írunk, egy együttm?k?d? szerkeszt?k?z?sségben.
A Wikik?nyvek azt célozza, hogy minél t?bb tudományos kézik?nyv, tank?nyv legyen szabadon hozzáférhet? az óvodától az egyetemig. Ez nagyobb volumen? projekt, mint az enciklopédia, de része alapvet? missziónknak, hogy minden anyag, amire a tudáséhes embernek szüksége lehet, let?lthet? legyen szabad licenc alatt.
Jimmy Wales, a Wikipédia alapítója ([1])
A vállalkozás r?vid t?rténete
[szerkesztés]A Wikibooks
[szerkesztés]A Wikibooks (Wikimedia Free Textbook Project néven) a Wikipédia testvér-kezdeményezéseként indult 2003. július 10-én; Karl Wick angol wikipédista kérésére; hogy az emberiség számára eljuthasson a fels?fokú tudás - kül?n?sen a szerves kémia és fizika területein - annak árát és egyéb korlátait minél inkább kikerülve.
A vállalkozást fejleszt? k?z?sség a k?vetkez? kollektív ?nmeghatározást fogadta el: ?Wikibooks is a collection of open content textbooks, manuals, and other texts, with supporting book-based texts that are being collaboratively written. This site is a wiki, meaning that anyone, including you, can edit any book module […]. Azaz (némileg szabad, az eredeti sz?vegnél pontosabb fordításban):
A vállalkozásnak kés?bb még egy alrészlegét indították el: a Wikijuniort-t, mely gyerekeknek (8-11 éves életkor k?zt) készül? kézik?nyveket fejleszt. 2005 végén határozták el még egy alrészleg, a Wikiversity beindítását, ahol a tank?nyvekt?l, kézik?nyvekt?l eltér? stílusú, r?videbb jegyzetek és tanulási segédletek kapnak helyet; utóbbinak pontos célja és formája még alakul. A nekik megfelel? magyar alrészlegek még nem üzemelnek, ezért a magyar nyelv? weben jelenleg az ? funkciókat is a Wikik?nyvek t?lti be.
A Wikik?nyvek
[szerkesztés]A magyar nyelv? változat 2004. október 16-án indult, el?sz?r az angol projektt?l ?r?k?lt Wikibooks, majd Wikik?nyv néven, a végleges neve a magyar nyelvhez és gondolkodáshoz jobban ill? Wikik?nyvek lett. Jelenleg a wikiwikiweb-felület informatikai magyarítása és a magyar Segít?rendszer (Help system) kidolgozása folyik. Mivel egyel?re csak néhány szerkeszt?je van, a Wikik?nyvek lassan, de azért remélhet?leg biztatóan fejl?dik. Más wikiwikiwebek, pl. a Magyar Wikipédia tapasztalatai alapján várhatóan egy-két évbe fog telni, amíg elegend? szerkeszt?je és tartalma lesz ahhoz, hogy egy dinamikusan fejl?d?, számottev? vállalkozásnak mondhassuk.
Alapvet? jellemz?k
[szerkesztés]Mint minden webhely, alapvet?en azért j?ttünk létre, hogy olvassanak minket, és használják a nálunk elhelyezett tartalmakat. Azonban más, hagyományos webhelyekkel ellentétben gyakorlatilag bárki lehet nemcsak olvasónk, hanem szerkeszt?nk is, várjuk szeretettel. A k?vetkez?ket kell feltétlenül tudnod, ha csatlakozol hozzánk:
- Szabad szerkesztés?, ún. wiki rendszer? weblap vagyunk. Azaz: gyakorlatilag bármilyen, internetkapcsolattal rendelkez? ember által szerkeszthet?ek oldalaink.
- Nonprofit alapon m?k?dünk: nem adunk pénzt senkinek és nem is kapunk pénzt senkit?l; noha az üzemeltet? szervezetünk, a Wikimédia Alapítvány elfogad adományokat, de ez nem feltétele a szerkesztésnek, és nem is értékesíti a keletkezett k?nyveket (bár azok használhatóak kereskedelmi forgalomban).
- A Wikik?nyvek oldalait ?nkéntesek fejlesztik, szabadidejükben, bérezés nélkül.
- Az általunk fejlesztett tartalom is ingyenes, ismeretterjesztést szolgál, nem kereskedelmi célú (bár engedélyezett a felhasználása kereskedelmi célokból). Nyílt tartalmú webhely vagyunk: tartalmaink egy része ún. k?zkincs; nagyobb része az ún. GFDL és CC BY-SA 3.0 jogi licenc hatálya alá es? szabad licenc?, azaz a forrás feltüntetésével szabadon terjeszthet?, s?t módosítható.
- Kézik?nyvek: útmutatók, tank?nyvek, szakácsk?nyvek és hasonlók ?sszeállításával foglalkozunk. Testvéroldalaink (mint a Wikipédia, a Wikidézet, a Wikiszótár) szintén szabad szerkesztés?, nonprofit, nyílt és szabad licenc? tartalmakat fejlesztenek, de más m?faji korlátokkal és tematikával (a Wikipédia pl. lexikon/enciklopédia, míg a Wikiforrás irodalmi és kulturális sz?vegtár, a Wikidézet idézetgy?jtemény stb.).
Szabad szerkeszthet?ség
[szerkesztés]A szabad szerkeszthet?ség azt jelenti, hogy bárki (Te is), ha van internetkapcsolata, és egy b?ngész?je, képes oldalaink szerkesztésére: azokat módosíthatja, hozzátehet a tartalmakhoz vagy azokból elvehet (lásd még: Gyakori kritikák). Valójában az internetes fórumok is szabadon szerkeszthet? weboldalak, csak épp a feladatuk más, mint a miénk: egy fórumon cél a beszélgetés, itt meg a tartalomalkotás. A szabad szerkeszthet?séget megvalósító technikai eszk?z a wiki(wikiweb), jogi eszk?z pedig a szabad licenc; bár utóbbi a tartalom átszerkeszthet?ségénél jóval t?bbet jelent.
A ?szabad szerkeszthet?ség? weboldal” fogalmát ne keverjük ?ssze a ?szabad (licenc?) weboldal” fogalmával: a két dolog ?sszefügg, de nem ugyanaz. Hasonlóan, nem azonos a ?korlátlan véleménynyilvánítás” fogalmával sem (ld. lentebb).
Wikiwikiweb
[szerkesztés](avagy a Wikik?nyvek informatikai szempontból) A wiki (illetve WikiWiki) a hipersz?vegrendszerek egyik fajtája, illetve így nevezik magát a szoftvert is, ami ennek készítését lehet?vé teszi. A wikiwikiweb olyan webhely, amely wiki rendszer szerint, ennek felhasználásával m?k?dik, vagyis lehet?vé teszi azt, hogy a felhasználók a webhely lapjainak tartalmát módosítsák: új tartalmakat adjanak hozzá, t?ltsenek fel, vagy már ott lev? tartalmakat t?r?ljenek. A wiki szoftverek funkciója (legalább) kett?s. Egyrészt van egy tartalomkezelési funkciójuk: e min?ségükben a HTML-szerkeszt? segédprogramokhoz hasonlítanak, azaz lehet?séget teremtenek arra, hogy a HTML nyelvet nem vagy alig ismer? felhasználók egy sokkal egyszer?bb, pillanatok alatt megtanulható hipertext-nyelv használatával weboldalakat fejlesszenek. Másrészt van egy adminisztratív funkciójuk, ami lehet?vé teszi a tartalomkezel?i munka némileg hierarchizált és szabályzott felépítését, koordinálását: ide értve a wiki szoftver, illetve a Wikimédia Alapítvány webhelyeinek fejlesztését és karbantartását is.
A wiki tartalomkezel? rendszereknek számos kül?nb?z? megvalósítása (implementációja) létezik. T?bbféle wikiwikiwebkészít? szoftver t?lthet? le az internetr?l – a Wikik?nyvek a MediaWiki 1.45.0-wmf.12 (4f0e620) nev? programot használja. Segítségével egész weboldalak is m?k?dtethet?k (gyakorlatilag tetsz?leges mondanivalóval és tartalommal), de alkalmazható a hagyományos fórumok helyett is a látogatók tapasztalatainak, véleményeinek strukturáltabb megjelenítésére.
Nem vagyunk fórum
[szerkesztés](avagy a wikiwikiwebek pragmatikai szempontból) A webes fórumokat arra találtak ki, hogy az emberek egymással (írott üzenetek formájában) társaloghassanak, mégpedig elvileg teljesen korlátlanul, a vélemények ütk?ztetésével. A gyakorlatban ez azért nem teljesül: a hozzászólásokat általában bizonyos irányelveknek megfelel?en válogatják (moderálják), a hozzászólások hossza is er?sen korlátozott.
| Fórumok | Wikik | |
|---|---|---|
| Szabad szerkeszthet?ség | van | van |
| Moderáltság, véleménynyilvánítás korlátozottsága | van | van |
| Cél | társalgás | tartalom- és értékalkotás |
| Vélemények ütk?ztetése | els?dleges | másodlagos |
| Vélemények ?sszehangolása | másodlagos | els?dleges |
| Tematikus (tartalmi vagy m?faji) korlátozottság | általában nincs | (általában) van |
A fentiekb?l talán riasztó lehet, hogy a Wikik?nyvekben is van moderáltság. Valójában azonban ez bizonyos értelemben sokkal korlátozottabb, mint a fórumokon. A fórumokon a fenntartó által megbízott moderátorok m?k?dnek, bizonyos irányelvek (a magyar t?rvények, a fórum szabályzata, és a fenntartó fenntartásai) figyelembevételével, melyeket azonban lehet?ségük van szubjektíven értelmezni. A wikiwikiwebeken a moderátori jogk?r – ezt gyakorlatilag az ún. adminisztrátorok gyakorolják – sokkal korlátozottabb. Ritka kivételekt?l eltekintve az adminok csakis a k?z?sség szavazata alapján intézkedhetnek, ami er?sen korlátozza a szubjektív szabályinterpretációk lehet?ségét, arról nem is beszélve, hogy az adminisztrátorokat nem a fenntartó, hanem a k?z?sség választja, és jogosultságaik vissza is vonhatóak (erre azonban magyar Wikimédia-projektben még nem volt példa, bár arra igen, hogy adminisztrátorok más elfoglaltság okán vagy bizonyos k?z?sségi események miatt megbántódva ?nként lemondtak pozíciójukról). Tapasztalati tény, hogy egy wikiwikiweben sokkal nehezebb kiküsz?b?lni egy vandál tevékenységét, mint egy fórumon.
Nonprofit hely
[szerkesztés]A Wikik?nyvek oldalait ?nkéntesek fejlesztik, szabadidejükben, bérezés nélkül. Bárki csatlakozhat hozzánk, s válhat szerkeszt?vé, ha betartja az irányelveinket. Ezek kétféle korlátozást jelentenek: 1). figyelembe kell venni a Wikik?nyvek m?faji korlátozottságait (tank?nyv- vagy kézik?nyvforma, elismert vagy k?zismert ismeretek k?zvetítése - lásd még:
- 1). Wikik?nyvek:Mi nem való a Wikik?nyvekbe)
- 2). mint minden k?z?sségben, civilizáltan, mondhatni ?normálisan” kell viselkedni (egymás sértegetését kerülni, viccb?l nem írogatni a lapokra vagy azokból nem t?r?lgetni, és így tovább - lásd Wikik?nyvek:Irányelvek).
Az általunk fejlesztett tartalom is ingyenes, ún. szabad licenc? (a GFDL és CC BY-SA 3.0 licencek érvényesek rá); ismeretterjesztést szolgál, nem kereskedelmi célú (bár engedélyezett a felhasználása kereskedelmi célokból).
K?zkincs
[szerkesztés]A k?zkincs (angolul public domain) egy szerz?i jogi fogalom, mely olyan m?vet, alkotást jelent, amely korlátozás nélkül felhasználható, másolható, vagy átdolgozható.
K?zkincs lehet egy alkotás, amennyiben a szerz?je azt k?zkincsnek min?síti; valamint akkor, ha annak szerz?i jogi védelmi ideje lejárt.
A k?zkincs a licencek egy formája, vagy tekinthet? a licenc hiányának is, vagyis amikor a felhasználást semmilyen licenc feltétel nem korlátozza.
A Wikik?nyvekben nem ez a jellemz?, a tartalom nagy része bizonyos korlátokat állító licenc (meg kell nevezni a szerz?t, valamint csak azonos feltételek mellett lehet k?zzétenni a feldolgozott m?veket) – név szerint a GNU Free Documentation License (GFDL) 1.3 és a Creative Commons Nevezd meg! – így add tovább! (CC BY-SA) 3.0 – feltételei szerint használható fel.
Nyílt tartalom
[szerkesztés]A nyílt tartalom kifejezés az ún. nyílt forráskódú (szoftver) kifejezéshez hasonlóan olyan alkotásokat ír le (például cikkek, képek, hanganyagok, mozgófilmek), amik olyan nem megszorító szerz?i jogi feltételekkel (licenccel) és formában kerülnek publikálásra, amik kifejezetten engedélyezik az információ másolását.
A ?nyílt tartalom” kifejezést gyakran használják az olyan tartalom leírására is, melyet bárki módosíthat. Erre azonban újabban a pontosabb ?szabadon módosítható”, vagy ?szabad szerkesztés?” kifejezés terjedt el. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy bárki bármit (pl. t?rvénysért? dolgot) írhat, hanem azt, hogy nincs egy el?re meghatározott zárt csoport – mint például egy lexikon kiadója –, aki minden szerkesztésért felel?s.
Mint ahogy a nyílt forráskódot gyakran egyszer?en szabad szoftvernek nevezik (nem ?sszekeverend? az ingyenes szoftverrel (freeware)), úgy a nyílt tartalmú anyagokat is szokás r?viden szabad/nyílt anyagoknak nevezni. Azonban nem minden nyílt tartalom ?szabad” a GNU GPL értelmezését k?vetve (ilyen például a Mozilla Open Directory). Lásd még a k?zkincs, szabad szoftver mozgalom szócikkeket.
Nevezetes nyílt webtartalmak pl.:
- Nupédia – nyílt tartalmú, de nem wiki rendszer? és a Wikimédia wikiwikiwebeknél k?t?ttebb szerkesztés? enciklopédia, a Wikipédia el?dje; 2003 szeptemberéig üzemelt[1],
- Open Directory Project – netes tartalomjegyzék, mint a Yahoo!.
- Project Gutenberg, a Wikiforráshoz hasonló sz?vegtár
- PlanetMath – matek az embereknek, az emberekt?l.
- Wikipédia – Nyílt tartalmú lexikon.
Licencek
[szerkesztés]- Design Science License
- GNU Szabad dokumentáció licenc
- Open Publication License – Licenc az Open Content Project-re
- Open Directory License – ezt alkalmazza az Open Directory Project
- Open Game License (OGL) és October Open Game License (OOGL) – az Open Game License még nyíltabb verziója – az Open Gaming Foundation licence.
- Open Content License
Szabad licenc
[szerkesztés]T?bbnyelv?ség
[szerkesztés]Az en:Intlwiki-L listát használjuk a kül?nb?z? nyelv? Wikipédiák ?sszehangolására. Látogass el a Wikipedia Embassy lapra, és csatlakozz, ha részt akarsz venni az ?sszehangolásban.
A Wikipédia k?z?ssége arra t?rekszik, hogy tartalmai az ?sszes létez? (esetleg, ?nem létez?”) nyelven elérhet?ek legyenek. Ehhez ?nkéntesek kellenek, akik hajlandóak elvégezni a munkát. Tudjuk, hogy a világ 6500 nyelvéb?l sokat nem képviselnek megfelel?en a számítógépeken és a hálón, de elt?kélt szándékunk, hogy együttm?k?djünk a nyelveket beszél?kkel és számítástechnikai szervezetekkel a lehet? legt?bb nyelv bevonására.
Jelenleg minden Wikimédia-webhely minden egyes nemzeti nyelv? részlege kül?n felhasználói listával rendelkezik. A kül?nb?z? nyelv? cikkek k?z?tti hivatkozásokat nyelvk?zi hivatkozásnak nevezzük.
Egy adott nyelv? Wikik?nyvek internetcíme (URL-je) xx.wikibooks.org alakú, ahol xx az ISO 639 szabvány szerinti kétbet?s nyelvkód.
Lásd még: Wikipédia:T?bbnyelv? koordináció